Kiscilamila végre bemutatta a lavóros tudományát nekem is. Hirtelen elé raktam Veresen egy eddig számára ismeretlen lavórt és hát mit volt mit tenni, kizsbaba, így gyorsan belemászott. Az, ahoyg először beteszi a bal térdét és kicsavarodik az egész lába! Cukika.
Gyorsan osztotta az instrukciókat, ahogy beült.
Nagypapája meghintáztatta lavórostól. Csöndben vigyorgott maga elé a Kiscila :D Aztán ezzel a lavórozás véget is ért sajnos. Nem üldögél benne hosszan, mondjuk olvasgatva. Pedig olyan ari lenne.
A karámkorlátjának ülve üldögéltem, amit megirigyelt és ő is próbált hátradőlni, mint én. Mindezt a lavór tetején pöffeszkedve. Első körben felpattant, mielőtt lefényképezhettem volna, de aztán újra megpróbálta.
A kis nem létező hasizmai miatt nem nagyon bírt felkecmeregni.
Aztán újra visszamászott és boldogan ült a tetején kisbaba törökülésben, copffal a fején.
Valamiért hosszan szaglászta a nadrágját.
Aztán a fejére tette és nem bírta levenni :D Így állt benne okosan.
Apukája belengette az ebéd jövetelét, így még a nagypapáján is átgázolt, úgy sietett, hogy vajon mi lesz az ő ebédkéje és mikor.
Nagyon falatozott. Mivel jószívű, én is kaptam. Totó papával időközben kimentünk a kertbe, de visszahívott, nem tudott nélkülünk enni...
Ez valami kis mókája, hogy vág egy vicces fejet, amiben többnyire vigyorog kacsaszájjal és akkor úgy marad direkt sokáig és közben röhög, hogy nézzük. Passz. Régebben is csinálta néha.
Ebéd után beszabadult a konyhába. Jajgatott is a mamája, hoyg kő kövön nem fog maradni, de aztán csak szolidan kihúzott egy-két fiókot. Mondjuk több okosságra nem maradt ideje, mert kivitték alukálni a friss tavaszi levegőre.
Így vonult ki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése