- Ahoyg kinyílik a szemem, már dirigálok is. Ezért vagyok baba. Add oda! - szólítottam fel Orsit.
- De nem adta, így próbáltam kicsit szebben nézni, hátha.
- Nem adta... Így bedurcáztam.
- Aztán vezényeltem kicsit.
- És szomszédbácsi lettem, aki a kerítésre támaszkodva nézi a forgalmat.
- Na de most már vegyél ki! Eleget fényképeztél.
- Pelenkázás közben megmutattam hoyg kell használni az orrspraymet. Nem mindenki tudja ugyanis.
- Aztán odaadtam Orsinak, hogy mutassa meg ő is. Vicces volt!
- Cucum, találtam egy lábat!
- Én is. Jaaa, ez egy kéz! Hahaha.
- Cucum, cica került a lábadra!
- Hahaha!
- Jó, olvasok kicsit durcogva a cicámmal, míg keresel végre egy szerinted megfelelő és csinos ruhát...
- Tudod mit, inkább nem akarok ruhát! Vigyél ki pucéran!
- De Dundulka, mi lett veled, miért kezdtél el úgy sírni pelenkázás közben? Hova vigyelek pucéran és mit vigyorogsz egyáltalán, te?! :D
- Persze, így menjünk ki, hogyne. Fel kell öltözni, hideg van.
- De neeem, vigyél ki így!
- Csak felöltöztetett... Végre kiengedett játszani a babámmal.
- Szeretem a babámat. Olyan kicsi és aranyos.
- Huncutkodok kicsit, míg fényképez a szép ruhámban.
- Kikönyörögtem, hoyg játszhassak az Orsi táskájával. Nem tudom miért unják, hogy mindig azzal akarok játszani. Oylan jó benne turkálni. Mindig van benne valami új. Most pl találtam benne egy napszemüveget.
- Próbáltam ráadni a babára, de valamiért a lábára próbálgattam, míg Orsi meg nem mutatta, hoyg a szemére kell tenni... Nem tudom mire gondoltam, komolyan.
- Dundulkodok!
- Szelfiztünk, de nem úgy, ahoyg eddig, hanem valami hosszú bottal. Nem értettem Orsi mért nem engedi, hoyg nyomogassam a gombot, ha neki lehetett... Csak röhögött, hoyg hagyjam már abba, de nem adtam neki oda a távirányítót és nem is hagytam abba. Na már. Az elsőt ő csinálta a többit én. Hát nem sokkal jobbak azok?
- Egyszer csak azt gondoltam jön valaki. Vagy jönnie kéne valakinek. Így addig magyaráztam, míg Orsi ki nem nyitotta az ajtót és a saját szememmel nem láttam, hyog bizony senki se jön. Hm.
- Kiolvastuk a Pixis könyvemet. A lampionok miatt szeretem. Nem tudom mi az a lampion, de gömbölyű, ezért tetszik.
- A babámnak is felolvastam a Pixit.
- Akartam volna, hoyg vonatozzon a babám, de nem megy már megint ez a mozdony és Orsi az apura mutogat, hoyg majd ő megcsinája. Mit is mondhatnék...
-Jaaaj, de nehéz ez a csibekacsa!
- Találtam valamit...
- Az az anyáé, tedd le légyszi.
- Neeem! :D
- Huncutkázok kicsit.
- Kuka.
- Na, hova megyünk, elhagytuk a játszóteret!
- Igen, mert esik az eső picit, ilyenkor nem lehet sok mindent csinálni a játszótéren.
- Deee!
- Jó...
- Na látod, hintázni is lehet!
- És homokozni is lehet! Még jó, hoyg nem hallgattunk rád...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése