- Kacsahajam nőtt a fejem tetejére alvás közben.
- Ebédelek a dédivel. Vagyis inkább huncutkodunk asszem...
- Orsi csinosra öltöztetett. Azt mondta, kislánynak az dukál. Hát jó.
- Találtam egy Pöttyös Pannit!
- Lefektettem, betakartam.
- Orsi bepólyázta a babámat. Tetszik, vittem is gyorsan sétálni. Aztán kicsomagoltam...
- Picit pihenek, számolgatom a harisnyám pöttyeit.
- Pózolunk a pólyás babámmal.
- Mesét nézünk hármasban.
- Olvassuk a Oixis könyvemet Orsival. A lampionok a kedvenceim benne. Csak azokat mutogatom minidg. Az nem érdekel milyen színűek, hiába mondják. Lampion és kész.
- Megjött Toto papa is és vicceskedett velem.
- És rajzolt nekem egy önarcképet.
- Én is kiegészítettem kicsit, hoyg még szebb legyen.
- Olvassuk apa könyvét. Vagyis csöndben nézzük. Már mindent tudok, így nem kérdezgettem Orsit, csak fotelnek kellett. Nagyon sokáig nézegettem a könyvet, csodálom, hogy nem unta el magát.
- Megtanultam a filctollakra rendesen rátenni a kupakot. A bal kezembe fogom a filcet, jobba a kupakot, odaforgatom a lyukas felét és beleteszem a filcet. És már olyan erős vagyok, hogy rá is tudom nyomni rendesen.
Pár perccel később leszedni is megtanultam, pedig addig Orsinak makogtam végig, hogy vegye le nekem.
- Aztán eszembe jutott, hoyg rég hallgattam zenét.
- Toto papával bandázunk.
- Én is küldtem képeslapot anyáéknak. Ezt.
- És ezt. Hoyg legyenek nyugodtan, minden oké itthon.
- Ezeket meg ők küldték nekem, mert tudják, hoyg szeretem a kacsákat. Tetszettek is, vigyorogtam rajtuk.
- A hattyúk hiába vannak a kedvenc könyvemben, nem nagyon ismertem meg őket... És az Orsi még el is mondta nekik...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése