Ma is tízórai időben futottam be, amit egy - anyukáját idézve - nehéz délelőtt után fogyasztott épp Dundulka. Nagy volt a tumultus, ott volt Totó papa és a dédi is. A nagymamája fogorvoshoz ment, elkelt az erősítés. Most már szinte megszokott módon a földön tízóraizott a kis Dundul, mert anyukája ugye a lába miatt nem tudja betenni az etetőszékébe, mert elvesztheti az egyensúlyát és az öcsikéje miatt sem emelhet. Nagy egyetértésben falatoztak. Még jó, hogy ez a kis Cucudundu semmin nem akad fenn, ha a földre terítenek, akkor ott eszik. :D Az alma is, a rizstallér is pont ugyanolyan ízű, mintha asztalnál enné.
Ma is nagyon megörült, mikor megérkeztem, csak úgy söpört üdvözölni csacsogva, sikongva. A farmerdzsekimet is csak félig tudtam levenni, mert addigra odaért és fel kellett venni. Puszi, táskaüdvözlés kerek szemekkel sikongatva, ilyesmik. A dédinek nagyon tetszett, hoyg így örült nekem a Dundu, nem győzött álmélkodni.
Beszélgettek kicsit a Pöttyös Panniról.
De Dundu rosszat sejtett és nem hitte el, hoyg csak fényképezni fogok, nem megyek el, így visongva kiszabadította magát, hoyg együtt bandázhassunk. Aranyos nagyon tényleg, de senki se érti mért gondolja, hogy én vagyok a pajtik pajtija.
Később befutott a mamája is. Ment elé örömmel. Megbeszélték azt is, hoyg milyen szépen csillog a dísz a pulóverén, de aztán újabb halaszthatatlan bandázni valója akadt velem és már mászott is át kanapén, fotelen, mindenen.
Egyszer csak észrevette, hoyg eltűnt a Totó papa. Elmentünk megkeresni és az ő szobájában akadtunk rá, ott aludt a nagy ágyban. Gréti először örült, hogy meglett, aztán kicsit hisztérikus rohama lett nem tudom mitől, és kiabálva mutogatott a papára, aztán odamentünk, de nem mert egész közel menni, félt :D Csak csöndben szemlélte, aztán kiiszkolt.
Játszogattunk, játszogattunk, mígnem egyszer csak otthagyott csapot-papot, ment anyukájához sivalkodni. Húzta-vonta, vonyítgatott neki, mászott volna rá. Anyukája már rutinos, azonnal tudta mi a helyzet: eljött az ebédidő. Gréti mindenkire osztott szerepet és ehhez tartja is magát és mindig a megfelelő emberhez megy az igényeivel. Hiába szokott a mama is, én is, az apukája is enni adni neki, nagyon jól tudja, hoyg az étel felelős az anyukája, így ezzel a dologgal érdemes hozzá fordulni, ha megkordul a kis hasa.
Szegényke ma kapott mindenből, amit találtak a hűtőben és eheti. Sokszor válogat, minden nap más ízlik neki, így gondolták mindent odaraknak első körben, ami van, aztán csak lesz közte, amit meg is eszik. Négy kanállal ettünk... Végül mégis a kezével csinált borsópürét a borsóból. Ahelyett, hoyg örült volna, hogy végre ehet egész borsókat, összepépezte okosan.
Utána megmutatta a dédinek a tudományait, mert már rég látta. Itt a barátaival való közös hintázást mutatja, ahol ő adja a zenei aláfestést a zenélő kutyájával. Olyan rutinosan nyomkodja már a lábát, hogy tényleg felléphetne valahol.
Ezután megmutatta, hoyg tud párnásat játszani. Sajnos nem tudtam lefényképezni, de kisbéka pózba helyezte magát a szőnyegen, úgy mutatta, milyen ügyesen tud feküdni a "párnán". Még somolygott is közben, hoyg milyen aranyos és ügyes. Érdekes, hoyg ez a játék mennyire megragadt benne, nem is gondoltam volna.
Aztán a kis dj pultjánál folytatja a zenélést. A dédi jó közönség, ámuldozva hallgatja.
A dj-zés alatt más produkció is volt, amit a pelenkába tett. Minden jel arra utalt, hoyg lesz dolga annak, aki tisztába teszi. Vittem be őt a két kis hónalja alatt fogva, lábacskáit lógatva, magam előtt tartva, hogy na, ki szeretné a kizsbabát? Totó papa kiabált, hogy ő, ő, ő nagyon szeretné, de végül mégis a mama nyerte meg, ő azért csak jobb pelenkázásból. Én még hátrébb is léptem, mert mindenre számítottam, csak arra nem, ami végül előkerült a pelenkából. Inkább mutatom a képet. A kis felhő takarja a nagy művet. Kissé túlértékeltem ezt a dolgot, azt hiszem :D Volt nagy nevetés.
Úgy volt, hoyg Dundul olvas a Totó papával alvás előtt, de Gréti már nagyon álmos volt, akadtak össze a kis szemei, és már csak a tápszer érdekelte, ami ugye anyukájától a legeslegfinomabb. Szerencsére megint elaludt evés közben, így nem kellett huzavonázni vele. Nagyon ari, ahoyg már mélyen alszik, de még cumizik és nem is lehet elvenni tőle az üveget, úgy szorítja. Én tettem be az ágyba, azonnal oldalra hömpörödött és alukált.
Mint utóbb megtudtam, összesen 35 percet aludt. Ez mostanában legtöbbször így van. Egyszer alszik napközben és akkor is csak 35 percet. Csoda hát, ha állandó nyíghatnékja van? De most szerencséjük volt Dundul jókedvűen és kipihenten ébredt. Biztos izgult, mert tudta, hoyg utazik Veresre a Szamócához és marad is pár napot.
Cucudundu
Este 21.40-kor kaptam a hírt, hogy Grétike akkor kegyeskedett elaludni. Addig azt hitte, hogy a vidámparkban van a kis szobájában. Mókázgatott, meg ütögette az anyukáját, mai ugye szintén viszonylag friss tudománya. Nem nyugodott, pedig ment három bünti kört is a lépcsőn, hogy kifáradjon végre. A harmadik körnél már nem röhögött teli pofával, de felérve az emeltre újra erőre kapott és nevetgélve invitálta anyukáját a nagyszülei szobája felé, ahol további mókára gondolt alvás helyett...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése