Ma hivatalos tárgyalásra ment Gréti az anyukájával. Én vittem el őket a Mammutba a játszóházba. Elvileg én plázáztam volna, de végül visszahívtak, h játsszak a Dundullal, mert unta a tárgyalást. Mentem hát kimenteni. Játszottunk egy darabig, de minden fél percig se érdekelte. Azért utazott kisautóban, beült a sok labda közé, mai nyakig ért neki, talált magának egy szép nagy plüss labdát, felmásztunk magasra, aztán lecsúsztunk egy csúszdán, lett két nagyfiú barátja, akik végül kicsit összekaptak és sikítós verekedésbe fulladt a buli, úgyhogy mi leléptünk inkább. Játszott a kis játékkonyhában, dj-zett egy zenélős játékon, és ezzel mindenen túl is voltunk. Mivel a tárgyalás még nem ért véget, kimentünk megnézni a szomszédos játékboltokat. Ott nagy örömömre megtetszett neki a moncsicsbaba, vagy legalábbis úgy tűnt, de végül kiderült, hogy csak a moncsicsi kiskutyája tetszik neki. Aztán kínlódtunk kicsit egy padon ülve, mert olyan cula már a Dundu, hoyg nem bírtam tartani, mire végre hívott az anyukája, hogy menjünk haza ebédelni, aludni.
Így is lett. A kocsiban kicsit sírva nyűglődött, de hallgattunk moncsicsit, kacsatáncot, lencsibabát, halászjuditot, meg angol gyerekdalokat és elcsöndesedett. Sajnos annyira, hogy el is aludt, akkor viszont felébredt, mikor vittem fel otthon.
Megebédelt gyorsan és ügyesen és mentünk olvasni. azt gondoltam közben megjön anyukája vagy a nagymamája, tőlük megkapja a tápszerét és elaltatják, de szegény annyira elkezdett henteregni, hozzám bújni, a párnába furkálni magát, h végül kapott tőlem tápszert. Nagyon aranyosan, félálomban iszogatta, de ahogy eltelt, sajnos feléledt és röhögcsélni, meg barátkozni kezdett ahelyett, hogy alfába esett volna. Azért betettem a kiságyába, mondtam, hoyg alukálnia kell, kapott ag ynagypárnát is, hátha hentereg rajta és kijöttem. Ő meg ellenszegült és inkább sírt alvás helyett. Közben megjött a nagymamája, de nem ment be, hátha mégis elalszik. A nagy sírás közepébe toppant be az anyukája is végre, aki megmentette, mert eszébe jutott, hogy biztos megenné a tápszer maradékát, amit tőlem már semmi szín alatt nem kért, hiába kínáltam. Utána valahogy elaludt a kis aranyos.
Megebédelt gyorsan és ügyesen és mentünk olvasni. azt gondoltam közben megjön anyukája vagy a nagymamája, tőlük megkapja a tápszerét és elaltatják, de szegény annyira elkezdett henteregni, hozzám bújni, a párnába furkálni magát, h végül kapott tőlem tápszert. Nagyon aranyosan, félálomban iszogatta, de ahogy eltelt, sajnos feléledt és röhögcsélni, meg barátkozni kezdett ahelyett, hogy alfába esett volna. Azért betettem a kiságyába, mondtam, hoyg alukálnia kell, kapott ag ynagypárnát is, hátha hentereg rajta és kijöttem. Ő meg ellenszegült és inkább sírt alvás helyett. Közben megjött a nagymamája, de nem ment be, hátha mégis elalszik. A nagy sírás közepébe toppant be az anyukája is végre, aki megmentette, mert eszébe jutott, hogy biztos megenné a tápszer maradékát, amit tőlem már semmi szín alatt nem kért, hiába kínáltam. Utána valahogy elaludt a kis aranyos.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése