Ma nagy napja volt Grétinek, bölcsibe ment! Összegezve, aztán képekben: ő volt a legkisebb és az egyedüli, aki nem tud menni. Egy percig sem izgult semmin, aranyosan feltalálta magát, mindent megnézegetett, játszott sokat. A tízórainál leült a többiekkel a kis babaasztalhoz és várta, hoyg mi lesz. Először köszöntötte őt és a többi gyereket, mindenkit a nevén szólítva, a bölcsi kis oroszlánja. Aztán kaptak narancslevet. Dundu azt köszönte, de nem itta meg. Vagyis azt az anyukája köszönte és nem adta oda neki, de a vizet sem itta meg Dundu, amit kapott helyette. Utána mindenki ment játszani egymaga. Szó szerint, mert nem igazán foglalkoztak egymással a gyerekek, inkább az anyukáikkal játszottak. Ez nem rendes bölcsi még ugyanis, itt itt vannak végig a hozzátartozók is. Egyszer csak azt láttuk, hoyg Gréti ledobál egy kis heverőről egy csomó babát, aztán felmászik és fent leül, nézeget körbe, vizsgálgatja a fent maradt babákat. Aztán mikor megunta lemászott, de hoyg!? Ahogy a nagymamái tanították neki! Megfordult, letette egyik lábát, másik lábát és kész. Sose láttuk még ezt csinálni, mindig csak próbáltuk rávenni, hogy akkor ezt most így, mert így nem esik fejre. És most átment neki :D Sokat labdázott is, mindenfélét kipróbált. Olvasott is egy picit, meg sokat mászott, bújócskázott mindenféle műanyag alagutakban. Nagyon bátor volt, ailyen helyeken átmászott. Csúszdázott is picit, de az nem kötötte le annyira. Miután mindenki kijátszotta magát, jött a közös éneklős torna, ahol Gréti az eddig megszokotthoz képest nagyon közreműködő volt,l tehát engedte, hogy az anyukája csinálja vele a gyakorlatokat. A bölcsis nénivel szemben voltak, így Dundu mindent pontosan látott és többször nevetett is aranyosan, főleg, mikor ugráltatta anyukája. Torna után jött a kézmosás. Szépen sorba álltunk és Gráti a csaphoz állva tudott végre kezet mosni, nem kellett felemelni. Olyan aranyos volt :D ezek után következett az ebéd. Dundunak nagyon szuper kis asztaltársai voltak, nem ordítottak, nem köhögtek és tüsszögtek rá, mint ahoyg az történt más asztaloknál. Sőt, egy kisfiú nagyon is megszerette őt. Már a tízórainál is adott neki vizet, és most is kanalat, meg úgy általában kedves volt vele. A másik asztaltársa is egy kisfiú volt, ő is aranyos, de nem nagyon zavarták egymás köreit. Az ebéd leves volt sok fehérrépával, sárgarépával, húsgombóccal és a Dundu úgy falta, hoyg repetát is kapott. Anyukája megkóstolta mi lehet az oka a nagy habzsolásnak és hát a leves nagyon finom volt, ízletes, nem igazán babának való, felnőtt fűszerezéssel, ezért ette annyira. A második almás pite volt, a teteje porcukorral megszórva. Értelmezhetetlen egy bölcsiben. Gréti nem is azt kapta, hanem valamilyen keksz alternatívát. Azt is harapdosta boldogan. Anyukája ette meg a sütit és el volt alélva milyen finom, de nem tudta értelmezni, egy ilyen agyon cukrozott, fehérlisztes izét hogy tehetnek pici gyerekek elé. Ebéd után mindenki ment haza aludni. A képekből kiderül miket játszott Gréti. Szerintem jól érezte magát. Engem végig észre se vett, néha ment anyukájához. Egyszer nagyon elkóborolt, de sokáig nem zavartatta magát, aztán egyszer csak nagy sírás, akkor esett le neki biztos, hogy egyedül ül egy nagy teremben és nem tudja hol hagyta az ismerőseit :D Ja és mikor mentünk el, kapott egy kutyusos matricát, örült neki nagyon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése